Ha valaki Magyarországon páratlan természeti kincsek után kajtat, az bizony eltart egy darabig. A bevezetőben is olvasható, nem vagyunk túlzottan eleresztve szilaj bércekkel, de azért nyitott szemmel járva az ember belebotlik egy-két olyan értékbe, ami a maga nemében páratlan. Úgy gondoltam, hogy ezúttal a sasbérceket emelem ki az érdektelenség ködéből...

A sasbérc a röghegységekre jellemző egyik szerkezeti forma. Egymással párhuzamos, vagy közel párhuzamos vetődések mentén alakulnak ki. A párhuzamosan futó vetődések mentén a terület lesüllyed, a köztük lévő terület viszont vagy kiemelkedik, vagy megtartja addigi pozícióját. Ezeket az izolált formákat általában egyenetlen, esetleg domború tető jellemzi. A tetőt körbevevő lejtőt rendszerint szálban álló, kemény, stabil kőzet alkotja, így tud dacolni a felszínformáló erőkkel.
Magyarországon viszonylag sok ily módon kialakult heggyel találkozhatunk, de szerény véleményem szerint a Gerecse hegységben található Öreg-kő szemlélteti mind közül a legszebben kialakulásuk okát. Olyan igen nagyon szépen látszik, hogy mintha valami óriás dobbantott volna egy nagyot, mire a mészkőrétegek kilazult parketta módjára kibillentek... Nem? Há de!

 
A helyszín a túrázók körében népszerű, mert az Öreg-kőt az Országos Kéktúra útvonala érinti. Ugyanígy - adottságai miatt - népszerű a sziklamászók körében is.
Az Öreg-kő kiememelkedő kultúrtörténeti emlékhely is, sziklás oldalában ugyanis, 350 m-es tengerszint feletti magasságban Magyarország jelentős ősrégészeti lelőhelye található, a fokozottan védett Jankovich-barlang. A triász időszaki dachsteini mészkőben, hidrotermális hatásra kialakult járatok összhossza 88 m. A hatalmas bejárati nyílással tátongó, 35 m hosszú képződmény 20 méter magas bejárata mögött hatalmas csarnok húzódik, amit egy felszínre nyúló kürtő követ.

Érdekessége még a barlangnak, hogy falain egykori hévizes tevékenységnek a nyomait fedezhetjük fel - a feltörő víz gömb alakú bugyrokat vájt a közetbe. A "földszintről" az önálló bejárattal is rendelkező alsó barlangba egy eltorlaszolódott, szűk kúszójárat vezet le. A csarnokot ásatások sorozata bővítette ki, kitöltéséből először sikerült meghatározni a felső-pleisztocén és holocén üledékek őslénytani-régészeti fejlődésmenetét. Az 1911-től végzett ásatások paleolit leleteinek újraértékelésekor bebizonyosodott, hogy azok az országban található más, hasonló korú kultúráktól elkülöníthető, a Jankovich-barlangról elnevezett saját kultúrát képviselnek.
Elhagyva a barlangot, tovább folytathatjuk az utunkat felfelé, a 375 m magas hegy fennsíkszerű tetejére, ahol szép kilátásban gyönyörködhetünk, és szükségleteinktől függően jóízűen, a természet gyengéd érintésétől teljesen elérzékenyülve elfogyaszthatjuk otthonról hozott szalámis szendvicsünket. A bátrabbak még szalonnát is süthetnek, csak előtte körültekintően tájékozódjanak az esetleges tűzgyújtási tilalommal kapcsolatban!
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.